1926

A kézilabda ősi, nagypályás változatát, a hazena nevű sportágat évtizedek óta űzik Európa országaiban. Magyarországon ebben az évben az MTE kézilabdacsapata politikai okokból elbocsátja jónéhány játékosát, és ezzel - akaratlanul bár - de elősegíti az örök világranglista egyik legeredményesebb kézilabdacsapatának a létrejöttét. A Vas- és Fémmunkások Sport Clubja ugyanis befogadja az MTE-ből kizárt játékosokat, megalapítva ezzel számukra a kézilabda szakosztályt. 
Ekkor még nem létezik országos bajnokság, léteznek azonban különböző, meghirdetett bajnokságok, melyeken a Vasas (edzőt nem foglalkoztató) hazena csapata is szerepel. A Magyar Atlétikai Szövetség aztán 1928-tól kezdve ír ki nagypályás kézilabda bajnokságot, melyen, természetesen, a mi csapatunk is részt vesz. 
Sajnos, az első korszak viszonylag rövidnek bizonyul. Anyagi nehézségek miatt a szakosztály 1931-ben átmenetileg ugyan, de felfüggeszti működését. 

1938 

Ekkor már 5 éve saját szövetsége van a sportágnak (MKOSZ). A Vasas rendezni tudja sorait, újjáéleszti szakosztályát, és benevezi csapatát (továbbra is edző nélkül) a szövetség által kiírt bajnokságba, ahol lányaink egy évtizeden keresztül szerepelnek. Közben 1942-ben edzője is lesz a csapatnak, a korábban az MTE-ben kézilabdázó Bobrovszky Gábor személyében. 
A második korszak legjelesebb dátuma mégsem ez, hanem 1945. Ekkor a Vasas női kézilabda csapata megnyeri az NB II-es bajnokságot, és ezzel feljut az első osztályba. 
Sajnos, visszatérnek azonban a szakosztályt ellepő sűrű gondok, így az 1949-ben ismét felfüggeszti a működését. 

1956 

Bár a Vasasnak továbbra sincs működő kézilabda szakosztálya, mégis ez az egyik legfontosabb évszám történetünkben. Március 7-én ugyanis megalakul az Angyalföldi Sportiskola. 
Ferenczy József edző keze alatt az ASI kézilabdás lányai sorra érik el a szebbnél szebb eredményeket, nyerik a különböző korosztályos bajnokságokat, és az ifi csapat legszívesebben már felnőtt bajnokságban indulna, erre azonban - ifi csapatként - nem kap engedélyt. S hogy nem kap engedélyt, ezzel gyakorlatilag az Aranykor alapkövei letevődnek. 

1960
 
Bár az ASI kézilabdás lányai ifi csapatként nem indulhatnak felnőtt bajnokságban, megkapják azonban a lehetőséget, hogy egy felnőtt egyesülethez, a Csavargyár vagy a Vasas csapatához csatlakozzanak. Ők választhatnak. S hogy van Isten, vagy Sors, vagy Bármi, ami kedvel minket, ez abból is kiviláglik, hogy ők a Vasast választják. 
Ezzel 1960-ban, immár harmadízben, ismét feléled és újjáalakul a Vasas női kézilabda szakosztálya. Ekkor már kispályán zajlik a kézilabda bajnokság. A Vasas csapata, fedélzetén az ASI-ból átvett lányokkal és Ferenczy József edzővel, a Bp. II. osztályban vág neki a küzdelmeknek, ahol azonnal bajnok lesz, így 1961-ben már a Bp. I. osztályban, újabb két éven belül pedig (két bajnoki cím, de csak másodszorra sikeres osztályozó után) már az NB II-ben folytathatja a játékot. 

1964 

Kétévnyi tartózkodás után a Vasas az NB II-ben is bajnoki címet szerez, és ezzel ismét feljut az első osztályba! Bár ott új csapatunk elsőre nem tud megkapaszkodni (ez egy edzőváltásba is kerül: Cséfay Sándor trenírozza tovább a csapatot), a gyors kiesést újabb NB II-es bajnoki cím követi (az, hogy simán verjük a másodosztályt, nem fejezi ki elég hűen a valóságot), ám másodjára már megkapaszkodni is sikerül az első osztályban, sőt! 

1967 

A megkapaszkodás nem a legmegfelelőbb kifejezés, a Vasas kézilabda csapata ugyanis újoncként bronzérmes lesz az NB I-ben! Bár ez óriási ünneplésre ad okot, ekkor már a csapat legelvakultabb hívei, szurkolói titokban ennél is szebb álmokat dédelgetnek. 
A következő években, egy 6., egy 4. hely majd két újabb bajnoki bronzérem után 1969-ben az első országos arany a vitrinben: Magyar Népköztársaság Kupa győzelem! Ám, mintha mindez nem lenne elég (utólag kijelenthetjük: tényleg nem az), ezt követően a legmerészebb álmok is valóra válnak, sőt, a valóság még azokon is túltesz. 

1972
 
Ekkor már három éve Fleck Ottó a csapat edzője. Az ő munkájának, és a lányok nagyszerű játékának köszönhetően, az idény végeztével, óriási küzdelemben, a Ferencvárossal azonos pontszámmal, de eggyel (!) jobb gólkülönbséggel BAJNOK a Vasas női kézilabda csapata. 

Ezzel egyúttal kezdetét veszi Az Aranykor. 

Ezután a Vasas - nincs jobb szó - fölébe emelkedik a magyar kézilabdasportnak. 1972-től 1982-ig, zsinórban 11, azaz tizenegy alkalommal lesz bajnok. Az 1972-es, igen szoros, nagy küzdelemben megnyert bajnoki címet jóval fölényesebb győzelmek követik. Csapatunk az elkövetkező években már határozott pontkülönbséggel, sőt, két alkalommal ('77-ben és '81-ben) egyenesen 100%-os teljesítménnyel hódítja el a bajnoki címet. Mindezt nyolc magyar kupagyőzelemmel fűszerezve. 
Ezalatt értelemszerűen, állandó résztvevői vagyunk a BEK-nek, ahol Európa is kénytelen megtanulni a Vasas nevet. Csapatunk általában elődöntő-döntő környékén végez, a magyar válogatottak mellett Európa- és világválogatott játékosokat is ad a kézilabda sportnak, majd elkövetkezik 1982, és a Vasas női kézilabda csapat elfoglalja helyét Európa (s talán a világ?) tetején. 

1982 

Az immár szokásosnak mondható magyar bajnoki cím és kupagyőzelem mellett végre sikerül az, aminek oly sokszor nekifutott már csapatunk, és nem egyszer csak az utolsó lépcsőfokon csúszott el. A Vasas, teltházas csarnokban, tomboló közönség előtt lejátszva a döntő visszavágó mérkőzését, megnyeri a BEK-et. 
Jellemző a csapat ekkori erejére, hogy az ugyanebben az évben VB-ezüstérmes magyar válogatottban 10 Vasas játékos szerepel - ebből 7 többnyire a kezdő 7-ben. 
1982 tehát az Aranykor tovább már nem fokozható csúcsa - s egyben az Aranykor utolsó éve. 

A nyolcvanas évek hátralevő részében kiegyenlítettebbé válik a magyar kézilabdamezőny. Köszönhető ez többek közt annak is, hogy az Aranykor játékosai részben visszavonulnak, részben külföldre szerződnek. Bár a Vasas még nyer két bajnoki címet, egy magyar kupát, és játszik még két európai kupadöntőt is ebben az évtizedben, azaz továbbra is meghatározó csapat mind a magyar, mind az európai kézilabdaéletben, az abszolút csúcsra visszakerülni már nem tud. 

A kilencvenes évek meg egyenesen kalandregénybe illő történet – sajnos - nem a legszebb befejezéssel. 
A rendszerváltás egyik következményeként ismét fontos szerepet kap Magyarországon a magántulajdon, a magántőke, Kft-k, Rt-k alakulnak országszerte, és az élsport is elkezd átszivárogni állami tulajdonból magánkézbe. 
Ennek folyományaként kézilabdacsapatunk is előbb állami pénz helyett Kft-k által szponzorált, később Kft-k által tulajdonolt csapat lesz. Ez eleinte újabb anyagi lehetőségeket, ezáltal újabb lendületet ad a csapatnak. Eredmény: újabb két bajnoki cím, amit újabb két BEK-döntő követ. 

Később azonban visszájára fordul a folyamat: a csapatot támogató Kft-k anyagi lehetőségei beszűkülnek, elolvadnak, így szép lassan elkezd széthullani, elfogyni a csapat. Előbb átlagos középcsapattá válik, majd, az ezredfordulón túllépve, 1931 és 1949 után, ismét a szakosztály létezése kerül veszélybe. 

A kétezres évek már, sajnos, a likviditási, fizetési gondok, és a csapat teljes széthullása, elvándorlása jegyében telnek. 
Ezzel elérkezünk a ma korszakához, s hogy ne ilyen komor sorokkal kelljen zárni a Vasas női kézilabdacsapatának történetét, azt éppen a Vasas SC-nek köszönhetjük, amely 2004-ben újra saját tulajdonába veszi a kézilabda szakosztályt, és megpróbálja rendezni sorait, nem titkoltan azzal a céllal, hogy nekünk, szurkolóknak még nagyon sok szép élményünk lehessen kézilabdás lányaink játékában, eredményeiben. 
És ez így is van. Mocsai Lajos irányításával a 2005/2006-os szezonban lányaink a Magyar Kupában harmadikak lettek, a bajnokságban pedig hetedikek. A csapat fiatal, tehetséges, ambiciózus. Reméljük a jövőben tovább fejlődnek és sok szép eredménnyel örvendeztetnek meg minket, szurkolókat.

A következő szezonban egy helyet javítva a hatodik helyen zárta a csapat a bajnokságot, ami a keret erejét és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve sikernek számított. Ennek ellenére sajnos nem álltak támogatók a szakosztály mellé, ezért az egyesület a gazdasági helyzetre való tekintettel nem tudott szerződést hosszabbítani Mocsai Lajossal.
A 2007/2008-as idényt az átformálódott társaság már Papp György vezetőedző irányításával kezdte meg. A cél a bentmaradás kiharcolása volt, amelyet akkor még sikerült elérni, ám a következő szezon végén, 2009 tavaszán, a szinte kizárólag utánpótlás korú játékosokkal felálló felnőtt csapatunk kiesett az élvonalból.
Az együttes működtetést ezután az ASI DSE vállalta fel, a fiatalok - továbbra is Papp György irányításával -, az NB I B nyugati csoportjában indultak, ahol a hatodik helyen zártak. A 2010-2011-es idényén kezdetekor változás történt a vezetőedzői poszton, innentől Varga Márta irányította az együttest.
2011 nyarától ismét a Vasas Sport Club működteti az együttest.
Utánpótlás szinten az elmúlt években kiváló eredményeket értek el a lányok, hiszen mind a serdülők, mind a juniorok évről évre dobogón, vagy annak közelében zárták a korosztályos bajnokságokat, valamint rendszeresen szerepelnek Vasas játékosok az utánpótlás válogatottakban is.

(forrás: vasassc.hu)